2010. március 15., hétfő

Kondenzációs kazánok, gázkazánok - avagy hogyan hasznosítható a füstgázban lévő hőmennyiség


Napjainkban nagy érdeklődés mutatkozik a kondenzációs kazánok iránt. Nem csoda, hiszen a hagyományos égésű kazánokkal szemben számos előnyös tulajdonságuk van.

Nagyobb hatékonyság


kondenzációs kazán működési ábraA hagyományos kazánoknál a füstgázzal együtt nagyon sok vízgőz is eltávozik a kéményen keresztül. A földgázban lévő hidrogén elégetésekor az égéshez szükséges oxigénnel egyesülve ugyanis víz, vagyis vízgőz keletkezik. A hagyományos kazánoknál szintén keletkezik vízgőz, ami a füstgázokkal együtt rögtön a levegőbe kerül. A vízgőz jelentős rejtett hőmennyisége ezáltal teljesen elvész. A kondenzációs gázkazánok ezt a rejtett hőmennyiséget hasznosítják és egy hőcserélőn keresztül visszanyerik a fűtési rendszerünk számára.

A füstgáz illetve a vízgőz lehűtéséhez egy speciális hőcserélőt alkalmaznak, melynek hideg felületén a vízgőz lehűl, és a benne lévő víz kicsapódik (A kicsapódott, enyhén savas kondenzvizet egy szifonon keresztül a lefolyóba vezetik.). A vízgőz lecsapódása jelentős hőátadással jár, amely által a kazán a tüzelőanyag elégetéséhez használt energiának kb. 11%-át nyeri vissza.

Ez a plusz 11% mértékű kondenzációs hő kb. 11,25 kWh hőenergiát jelent egy köbméter gáz elégetésekor. A kondenzációs fűtési technológia maximális hatásfokát olyan rendszerekben éri el, ahol a visszatérő fűtővíz hőmérséklete a lehető legalacsonyabb.

Emiatt alkalmazás előnyös lehet a modern felületi fűtésrendszereknél (pl. falfűtés), mivel ezek fűtéséhez nincs szükség túlzottan nagy hőmérsékletű melegvízre, következésképp a visszatérő víz hőmérséklete sem túl magas.

Energiamegtakarítás

A kondenzációs kazánok alkalmazásával a hagyományos gázkazánokhoz képest 15-20% energiát lehet megtakarítani és levegőszennyező hatásuk is lényegesen kisebb - tehát maximálisan megfelelnek a mai kor energiatakarékos és környezettudatos irányelveinek.
A piacon kapható kazánok szinte mindegyike a hőigénynek megfelelően képes szabályozni a teljesítményt (folyamatos lángszabályozással) és ezáltal is energiát, energiaköltséget spórolnak a tulajdonosoknak. Működésüket elektronika vezérli és ezáltal olyan plusz funkciókat is nyújthatnak, mint például a külső hőmérséklet függvényében történő fűtésteljesítmény szabályozás.

Biztonság

A kondenzációs kazánok biztonságosabbak, mint a hagyományos gázkazánok. Ezek a kazánok ma már szinte kivétel nélkül zárt égésterűek. Ez azt jelenti, hogy az égéshez szükséges levegőt (oxigént) az épületen kívülről veszik, tehát nem a belső térből szívják el és a keletkezett égéstermék is az épületen kívülre kerül ventillátor segítsgéével egy tömített, szigetelt csőrendszeren keresztül vezetve. Ezáltal a helyiség, lakás belső terébe égéstermék nem kerülhet.

Árak

A kondenzációs kazánok ára magasabb, mint a hagyományos kazánok ára. A sok többletfunkció , a takarékosabb, hatékonyabb, környezetkímélőbb működés érdekében alkalmazott technológia és a szükséges plusz alkatrészek, magasabb árat indokolnak. Minden belső alkatrész saválló anyagból készül, speciális hőcserélőre van szükség, speciális égőket alkalmazna, amelyek lehetővé teszik a lángszabályozást, kondenzvíz elvezetést kell beépíteni, ventillátorokat kell beépíteni az égéstermék gyors elvezetése miatt
Teljesítménytől és funkció-gazdagságtól, felszereltségtől függően az ilyen kazánok bruttó vételára 200-250 ezer forint körül van. A tapasztalatok szerint egy ilyen jellegű befektetés egy átlagos családi ház (120 nm) fűtőrendszerének korszerűsítésébe, az energiköltségek csökkenése miatt kb. 4-5 év alatt megtérül.


2010. január 27., szerda

Kémény bélelés új, "furánflex" technológiával

A kémény bélelés a 90-es évektől kezdődően slágerszakmává vált. Hogy miért?

Hazánkban a régebbi (70-es, 80-as években épült) házak, lakások, épületek tervezésekor még az akkori elterjedt fűtési módozatokra tervezték a kéményeket. Ilyenek voltak a fafűtés és a szénfűtés, jellemzően cserépkályha és kandalló megoldásokkal.

Amint a gázfűtés széles körben elérhetővé vált, nagyon sokan a régi épületek tulajdonosai közül is szerettek volna átállni a kényelmes és akkor még olcsóbb gázűtésre. Ekkor azonban egy nem kicsi problémával találták szembe magukat, nevezetesen azzal, hogy a gázfűtéshez nem felel meg a korábban épített kémény. A gázfűtés ugyanis csak megfelelően bélelt kéménnyel, vagy megfelelő égéstermék elvezetéssel (külön úton) engedélyezhető.

A gázfűtés során keletkező égéstermék ugyanis kémiailag rendkívül aktív. A füstben levő maró anyagok a nem megfelelően bélelt kéményeket tönkre teszik. A keletkező kénsav megtámadja a kémény belső falán lévő mésztartalmú vakolatot, amely a reakció hatására elporlad, szétmállik. Később a téglák közt lévő habarcs szintén tönkremegy. Az ilyen megrongálódott kéményeknél fordulnak elő a dugulások és a füstgáz a hiányossá vált téglaköz-kitöltés következtében könnyedén bejut a lakásba.

A roncsolódás a betongyűrűből készült társasházi gyűjtőkéményeket is érinti, a kénsav a betongyűrű anyagát is képes roncsolni.

A jelenlegi szabályozás szerint új gázkészülék telepítésekor a készüléket csak olyan kéménybe vagy kéményrendszerbe szabad bekötni, amely valamilyen ÉMI minősített kéménybélelési technológiával van kibélelve, vagyis a kémény egy saválló belső felülettel kell rendelkezzen.

A kémények bélelésére hagyományosan legalkalmasabbak az alumínium és a rozsdamentes acél béléscsövek. A béléscsövek kizárólag egyenes kéményekbe építhetők be anélkül, hogy komolyabb falbontási munkálatokat kelljen végezni a lakásban. Amennyiben a kéményben "elhúzás" van, akkor már könyököket kell beépíteni és ez csak bontással lehetséges, amit nyilván mindenki igyekszik elkerülni, hiszen jóval költségesebb és időigényesebb művelet.
A nem egyenes kémény bélelése esetén további problémát okoz, hogy a könyök és egyéb toldalékok miatt a levegőáramlás nem lesz olyan hatékony, mint az egyenes kéménynél és a megfelelő tömítés is nehézkes a csatlakozásoknál.

Szerencsére van azonban egy másik technológia, amelynek alkalmazásával a kémény bélelése gyorsan (általában max. 5 órás munkával) és egyszerűen, falbontás nélkül végezhető el. Ez az ún. "furánflex" kéménybélelési technológia. Lényege, hogy egy adott kéményhez egyedileg elkészített, többrétegű, hőre keményedő és saválló kompozit műanyagból készült tömlőt vezetnek végig a kéményen, majd a tömlőt felfújják, ami által az felveszi a kémény alakját. A tömlő lágy állapotban bármilyen kéménybe behúzható mindenféle bontási munka nélkül. A felfújás után a tömlőt hőkezelni kell, ami ennek hatására megszilárdul és egy szilárd, saválló belső felületet képez a kémény belső falán.

A furánflex műanyag tömlővel való kémény bélelés ára kb. 8-9 ezer Ft/m (+ÁFA) áron érhető el műszaki felméréssel, tervezéssel, beszereléssel együtt. A technológiát egyre több kémény béleléssel foglalkozó cég alkalmazza.
Összehasonlításként az acél kémény béléscső méterenkénti ára 13-14 ezer Ft (+ÁFA), tehát a "furánflex" minden szempontból megfontolásra érdemes megoldásnak tűnik.